Saját művek közül

Gyakorta szegezik nekem a kérdést, mik a legkedvesebbek az elkövetett műveim közül. Nehéz erre választ adni, mert mindaz, amit írtam, kedves nekem - még a romantikus regények is -, de persze vannak olyanok, amik valamilyen okból a többinél is kedvesebbek. Íme, itt van az én Top15-öm, nem feltétlenül rangsorolva - ezeket kb. egyformán szeretem:

- Orkháború I-II.
Bár ezt a kétkötetes művet eredetileg Benjamin Rascal (Szántó Tibor) ötlötte ki, én is eleget dolgoztam rajta, mire elnyerte a végső formáját - amire nagyon büszke vagyok. Nem tudom, sikerül-e valaha is hasonlóan komplex és ennyire kidolgozott regényt írnom. Reméljük a legjobbakat!

- Menekülés Nyú Drcenből
Egyedi stílus, amin több éven át ügyködtem. Nekem nagyon tetszik, és több olyan rajongóm is van, aki ezt tartja eddigi életművem csúcsának. Akarok folytatást írni hozzá, viszont ebbe a stílusba visszazökkenni nagyon nehéz.

- A Káosz kincse
Nekem személy szerint ez a legkedvesebb a Káosz-ciklusból. Meglehet, mindent összevetve nem ez a legjobb... viszont tény, hogy én ennek a megírása közben éreztem legjobban magam. És talán ez az érzés másokra is átragadt.

- A klónok tántorgása
Imádom a paródiákat; a sajátjaim közül szerintem ez a legjobban sikerült, és ebben írótársam, Rascal is egyetért.

- A Síró Madzsun
Ennek a regénynek az utolsó harmadát talán kissé túlírtam, de ettől függetlenül a legjobbjaim közé tartozónak gondolom.

- A Káosz Szava
Nem csupán azért, mert ez a "klasszikus" világalapozó regény, hanem mert ez a legösztönösebb, ebben van a legtöbb szív. Egy alaposabb, átgondoltabb átírás persze erre is ráférne.

- A Káosz Szíve
Sokáig ez volt az első számú kedvencem a Káosz-ciklusból, főként a szabadabb humora miatt, de aztán "A Káosz kincse" überelte ezt. Viszont ellenére is helye van a top10-emben.

- Fekete Lángok
Azért, mert mind stílusában, mind látásmódjában egyedi. És amúgy is: remek, fordulatos történet.

- Gyémántváros
Fürge Calvert nagyon szeretem, és az összes története közül ez a legigazibb, ez a legkedvesebb. Ebben vannak a legnagyobb poénok, a legcalveresebbek.

- Séta: a Nemlét mocsarában
Azért, mert... ez is eredeti hangvételű, egyedi stílusú sci-fi. Többre tartom annál, mint az általános kritika.

- A fügétlenség napja
Ez egy kisebbfajta írástechnikai bravúr. Alapvetően "A Függetlenség Napja" c. film paródiája, de úgy, hogy közben minden egyes fejezet a "Csillaghajók" című antológiában szereplő novellák paródiája is. Talán nem égverő szinvonalú, de egyedi és utánozhatatlan, és én nagyon sokra értékelem.

- Hús és vér
Egy olyan írásom, amit magasan a többi sci-fi novellám fölé emelek; ez a legkomolyabb.

- Az Univerzum örökösei
Szívem csücske. Lehet, hogy nagyon sokat kell még dolgoznom rajta egy esetleges újrakiadásnál, de ez a legmélyebb, legmesszebbre mutató sci-fi művem, ami nem csupán szórakoztató jellegű kalandregény. Több annál.

- A Döberki Rém
Ezt a kisregényemet is nagyon szeretem, nem elsősorban a vámpírúr miatt (bár az ő karaktere is szimpi), és nem is a démon Yorxun miatt - hanem azért, amit elmesél a művészetről, a vágyakról, az önzetlen pusztításról.

- Harc az Éj Kövéért
Kell magyaráznom, hogy ez miért kihagyhatatlan kedvencem? Mert annyi bort életemben nem ittam, mint e regény tervezgetése közben, Kornya Zsolttal és Rácz Misivel. Meg egyébként is... a Cherubion alapja.